A történetem még nem ért véget hisz egy csomó dolog van még amit szeretnék veletek megosztani.Az előző tartalomba megismerhettétek,hogy valójában hogy is kezdődött az új osztálytársaimmal való viszony honnan indult és most hol tartok.
Végre sikerült az osztályomba megtalálni a közös hangulatot a közös témát a lányokkal és már jobban is éreztem magamat sokkal, ráadásul közeledett a nyári szünet is szóval megkönnyebbülhetek.Hallhattatok itt a barátkozás sztorimról, no de mi van a szerelmi ügyemmel?Igen mint a legtöbb lánynak már volt legalább 1 barátja...nekem viszont még nem mert se önbizalmam se jó kapcsolatom nem volt a fiukkal csak kiskoromban.Suliban járt egy fiú aki egyel fölöttem volt tehát épp már az utolsó évét végezte,számomra nagyon helyes srác volt, ő volt mindig az iskolában a középpontba meg ő nyerte el a tanárok részéről a "rosszfiu" címert.Volt,hogy néha ő is tett hozzám megjegyzéseket gondolok itt ilyesmire hogy"Nem kérsz egy harit??" persze nem vettem magamra csak nevettem rajta egy jót megpróbáltam nem rosszul kezelni a dolgot és nem is izgatott engemet,hogy ő valójában mit csinál.Tudtam,hogy nem lehetett nála esélyem mert 2 külön világban élünk ő a népszerű emberek közé tartozik aki szeret feltűnősködni én meg pont az ellenkezője vagyok ennek mind aki épp szereti elkerülni azt,hogy a középpontba lehessen.Gondolkodtam rajta néha,hogy milyen jó lehetne ha együtt lehetnék vele de ez mindig is csak egy gondolatnak maradt meg hisz ő inkább a pláza cicákra bukott,esélyem se lehetett volna mert alapból nem változnék pláza cicává.Magamba tartottam ezt a gondolatot,hogy ő nekem tetszik soha senkinek se mondtam el és nem is vették észre rajtam sose mert próbáltam leplezni az érzéseimet.Közeledett egyre jobban az év vége ami számomra egyben jó is volt meg nem is részben azért volt jó mert végre nem kell látnom 3 hónapig az olyan személyeket akiket nem kedvelek az osztályban másrészt azért rossz mert többé nem láthatom azt a fiút aki nekem tetszik de hát egyszer ennek is elkellet jönnie.Még az utolsó pár hétbe megpróbáltam magamból kihozni a lehető legjobbat tanulmányilag is hisz matekból örültem ha megvan a 2 és szerettem volna hogy az a érdemjegy maradjon meg stabilan így folyamatosan készültem órákról órára,és hogy tartsam a jó viszonyt a lányokkal.Suli napja végén ha ráértem és volt kedvem meg életerőm akkor a többi lánnyal egy kis ideig elvoltam ott a suli előtti játszón hülyéskedtünk zenét hallgattunk azután meg elköszöntem tőlük és mentem haza.Így telt el ez a pár hét de ebben a pár hétben nem csak jó pillanatok voltak hanem rosszak is akadtak.Azt elfelejtettem az előző tartalomba említeni,hogy az osztályomba járt egy lány aki lebukott hozzánk és ő volt az osztályban az akinek volt neve aki bármit megtehetett aki bárkinek visszaszólt tehát az osztály vezére.Vele nem nagyon barátkoztam inkább csak néha elbeszélgettem vele ha nagyon muszáj volt de nem kedveltem a lányt és ezzel jó páran így voltak.Róla nem szeretnék sokat írni mert nincs nagy jelentősége ő nem játszott túl sok szerepet az életembe....tehát visszatérve a sulinak nem sokára vége készülődünk arra hogy a nagyobbakat elballagtassuk.Így az év végére szereztem az osztályban szép pillanatokat meg kevésbé szép pillanatokat is de most jön a nyár és mindenki kipihenheti magát.A suli utolsó napján tehát amikor a ballagás van az ünnepély akkor utoljára láthattam azt a fiút aki miatt értelme volt,hogy bejárja az iskolába,mikor álltunk kint sorba az udvaron a focipályán és előttünk ültek a ballagok végig csak őt néztem,le sem vettem róla a tekintetemet viszont azért próbáltam nem feltűnően csinálni.Az ünnepség végére vettem a fáradságot és haza döcögtem nehézkesen mert a magassarkutól alig tudtam járni a bőrömet teljesen szét szedte a sarkamnál.A nagy nap végén mikor hazaértem élvezhettem azokat a perceket 3 hónapon keresztül,hogy nem kell felkelni korán nincsenek fárasztó órák,és azt csinálhatok amit szeretek na persze meg a strandolás és a barátaimmal együtt töltött percek fognak innentől számítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése